Ahjjj gyerekeeek. Régvoltam már ilyen boldog. Nagyonrég. A történet vége elárulom hogy az, hogy Katával végre összejöttünk ÚJRA, és most sokáig. Fuhh miről is  beszéljek. Háth. Szerintem aki rajtunk kivül talán legjobban örül nekünk, az Teo, aki titkon végig drukkolt nekünk. A "megtört a jég..." bejegyzés után - amit mellesleg csak beavatottak olvastak/hattak - úgy döntöttem, hogy valami publikusabb formán is az emberek tudtára kéne adni, hogy "Mizu velünk". 
  Nagyon, de nagyon szeretem, és ugyan Teo nem mondta, de tudom hogy úgy gondolja, hogy már nagyon szügségem volt erre. Felemelő a tudat, hogy nem vagyok egyedül, hogy van valakim, akire számíthatok, és aki viszozza mindazt, amit én adok. Holnap lesz egy hetes ez az egész dolog. Lassan alig birok ki nélküle egy napot is. Tegnap is jóvolt, ma mégjobb, de talán holnap lesz a legjobb. Kiruccanunk.  4es fogat, extra házivendéggel: Teo Orrfűi barátnőjével, aki ha jól figyeltem szombatig ittlesz. Attilát is akartuk hívni, csak szegény elfoglalt, mivel holnap edzés, szombat meg verseny. Kááár :\ .  Úgyhogy jah. Jóis. 
 Éshát lehet, hogy ezentúl gyengébb minőségüek meg mennyiségüek lesznek a bejegyzések, de ezért okoljátok Katát :P Lefoglal :P. Jahmeg azs belejátszik a dologba, hogy semmise történik velem :S EVVAN. Nah szóval valszin egy jódarabig szevasztok. :)