... Nagyon sűrű, és nagyon jó hétvége volt... Nemértem hogy mérkellett megszavazni hogy még mára hazaérjünk... Lett volna bőven ami ottartson... és nemcsak én vagyok így ezzel. De ezt senki nem láthatta előre...

Előszó: az "..." idézőjellel megjelölt mondatokban karolináról beszélek. Mivel ott nem nevezek meg személyt...

 Augusztus 20, Csütörtök: Kora reggel (9-kor) kelés, cuccokat felpakolni... irány a zenesuli... nemtommér de megint én voltam a legelső aki odaért, de csak órákkal előztem meg a többieket :D. felszállás a buszra, útirány: Pécs. Ahogy tavaj, úgy idénis sor került a fúvószenekari találkozón való fellépésünkre... ez egy 3 napos program, aminek a keretein belül egy pécsi koleszban elszállásolva, megyünk ide oda fellépni... néha füttyögött és újjongott a közönség, másszor meg idős bácsik és nénik öszinte tapsát halgattuk, de képviseltettük magunkat mi is... Csütörtökön költöztünk be a koleszunkba, ahol a 4 rocker mindenkép 6osra végződő számú szobát keresett magának. Ezután megkajáltunk és 3ig szabad program volt... 3kor a nemtommennyidenagyonsok zenekar összpróbát tartott a nemtommilyendebiztosnagyonjó díjat kapott karmester vezénylése alatt. Az egész ilyen vontatott volt, ugyanis a karmester intéseit nem mindenki értette tisztán... mi a jó öreg lacibá twistelős egésztestelmozgós vezényléséhez voltunk szokva... mindegy ennek is vége volt. Elugrottunk a shell kúthoz pénzért értékesitett jókedvet venni... ezután szóltak hogy bankett lesz... És hát én az előző bankettemböl  okulva úgy döntöttem hogy rosszul nem járhatok... mindegy a jókedvemben (...) javarészt a 2 feleségemmel, petrával és imolával mászkáltam ideoda. Aztán eldöntöttük hogy elnézünk erre a bálra, hátha már jó lett a hangulat... és végülis az is volt, mivel javarészt mi gondoskodtunk róla hogy azlegyen... És akkor ottvolt ő.... A barátnőjével nagyon összeöltöztek, mindketten ezüstszürke felsőben voltak.... én meg észrevettem, hogy őt nemigazán kéri fel senki... mivel a nyelvén nem értettem, gondoltam jó buli lesz... odamentem hozzá, megfogtam a kezét, és betessékeltem a "táncparkettre" egy tánc erejéig... aztán abbol a táncból végül több tánc is lett, és végülis így ez az egész jól sült el... este még egypicit dumálgattunk, hiszen 3ig fentvoltam... 

Augusztus 21, Péntek.  (...)...reggel meg mint egy kómás narkós kb úgy nézhettem ki...deh gyakorlatilag ezzel az egész zenekar így volt... Este valaki velem álmodott... méghozzá olyanokat hogy lefűrészeli a fejemet, és behúz egy akkorát hogy elmegy a kedvem az éjfél utáni ökörködéstől. Lehet hogy jól tette volna, nemtudom :)...  A pénteki atrakció az volt hogy a magyarhertelendi fürdőben léptünk fel... bementünk, napijegyetváltottunk, helyet foglaltunk, és go fellépni... helyetfoglalunk, behangolunk, és mehet. De hopp még elötte kihúzom a hangolócsövet kicsit, mert magas volt a c-m... Reccs... miazanyám... aztarohadtélet, hát én most halottvagyok... basszus eltörött a hangolócső... uramisten... na jovan, no para, just relax, odaviszem lacibához és a csövet kicsit visszahajtva elmondom hogy olyan furcsa a hangja a trombitámnak, mintha valahol eresztene... elkezdte keresni hogy hol... fél perc se tellett bele, és megtalálta hogy az egész hangolócső tőböl el van törtve alul felül, és csak egy kis darab tartja össze.... épp ideje volt már, 30 éves hangszertől nem is várok el mást... "najóvan erigy el márk keress valami szigetelőszalagot gyorsan szigeteld meg"... Honnan a francol szerezzek énmost szigetelőszalagot !? - mondom ÉN magamban... jólvan elindultam valami főnökfélét keresni... a büfébe nemvolt. A másikba se. Egyik ő aztmopndta hogy a környéken nincs is olyan hogy szigszalag... És amikorra már a részeg gondnokot is megkértük hogy hozzon, mert nagyonsürgős, akkora  buszsofőr elment és hozott nekem. Úgyhogy 3 szám erejéig még visszamentem fújni. A trombitásoknak jóljött a friss utánpótlás, mert ők már küzdköttek a számokkal. Fellépés után fürödtünk egy kicsit, mad ott még a strandon kajáltunk. Életemben elöször ettem székelyképosztát, de még aki már evett, azis aztmondta hogy savanyú volt. Főleghogy a kenyér is elfogyott. Kaja után elmentünk egy kisfaluba fellépni. majd vissza hertelendre. "Ottvolt ő is, és ahogy csak tudtam kerestem a tekintetét."  A céllövöldében lőttem magamnak két sört, majd a fogadóban ahol kiszolgáltak minket, berakattam a mélyhűtőbe. Megvártuk még amig az utolsó zenekar is befejezi a műsorát, mivel minden csóri zenekar a mi kottatartónkból fújt. Ezután visszamentünk a szállásra, ahol a rockerek disznóólszerü szobájában rendes bulit rendeztünk. Ottvolt 4 lengyel mazsorettlány, - "köztünk ő is" - és 8 magyar fiú. Ittunk, nevettünk egymáson meg egymás nyelvén. "Én persze mellette ültem :)". Istikee meg a Tectonik girl (egyik mazsi) tectonikoztak, majd kihivták egmyást a mi bíztatásunkra, és végül Istikee nyert 2:0 arányban. A lány meg igyekezett ellesni Istikéétöl egykét táncmozdulatot, de mint az kiderült, Istikee nem jó tanár :). Aztán olyan 1-2 óra tájékban el kellett menniük, mert a vezetőjük már égen földön kereste őket, csak pont nálunk nem. és valahol itt is érhetett véget a nap...

Augusztus 22. Szombat. ... Reggel viszont már valamennyire frissebben ébredtem, mivel sikerült korábban elaludnom, mint az azelötti napon. A buszsofőr felajánlotta, hogy akik akarnak menni délelött az árkádba kicsit, azokat elviszi. Ígyhát 15-20an elmentünk az árkádba. Ott egy 3-4 órát azzal töltöttünk hogy a legújabb Guitar Hero-n, a Metallicán játszottunk gitárkonzollal, és samsung lcd tévén. a játékidő nagy részét Giovanni, az olasz metálos dobosunk bérelte ki, hiszen mellette az volt, amit ő mondott, és ha ő akart játszani akkor ő játszott... úgyhogy ő játszott. :D. Ezután visszamentünk a koleszba, ahol megkajáltunk. "Közvetlenül az ebédlőböl való kijövetel után összefutottam vele, és felkisértük egymást a folyósónkra, ahol még egy kicsit dumálgattunk, majd elmondtam hogy 3kor mennünk kell fellépni, és ide már nem jövünk vissza, szóval valószinüleg ezután már nem nagyon látjuk egymást. (... So we need to say goodbye...) Elbúcsúztunk egymástól, majd felkaptam a cuccot és irány a busz. Onnan mentünk romonyára, ahol idén a 4. fúvószenekari találkozót rendezték meg, és a 3napos programban résztvett összes csapat megjelent ott. "Szóval ő is ottvolt, és beszéltem is vele miután megtaláltam. Elmondtam neki hogy még sokáig ittleszünk, úgyhogy lesz időnk egymásra." Mi voltunk a zenekarral az elsők, ezért természetesen megintcsak mindenki a mi kottatartónkat használta. Felépés után elmentem egy sörért meg kajáért. A kaja fasírt volt. senkise akarta megenni, szóval mindenki nekem adta, szóval énmeg tele ettemmagamm FASÍÍRT!-al meg kenyérrel. Ezután kicsit hülyültünk, mentünk erre arra, majd megnéztük a mazsorettek programját. " Ahogy néztem őt, láttam az arcát, és láttam rajta hogy nem az az eröltetett MOSOLYOGJATOK MÁR vigyor van az arcán, hanem ő élvezte hogy ezt csinálhatja. A fellépésük elött elmentem egy pohár ásványvizért, hogy megkínáljam. Háth szegénykét kínálni sem kellett, épphogynem kikapta a kezemböl az ásványvizet, de a csoportjukból csak ő volt az, akit megkínáltak :). Ezután próbáltunk közös programot találni velük. Beszélgettünk velük, leültünk a fűbe, fetrengtünk stb. Ottvoltam én, norbi, (az ő nevét megemlítem, mert az ezutániakban nagy szerepe lesz a dolgokban) mégegykét zenekaros csávó, meg ő és a barátnője. Igyekeztünk elzavarni a többieket, de azok totál nem vágták le, hogy mi norbival mit akarunk a lányoktól. Madj végül nagynehezen sikerült lerázni őket. Ezután én karolina, norbi meg az ő kiszemelt barátnője elmentünk egy nyugisabb, sötétebb helyre. Itt beszélgettünk velük, próbáltuk megismerni egymás nyelvét, szokásaikat. pl náluk amikor az ajtón kopognak nem aztmondják hogy kop-kop, hanem azt hogy pok-pok. Persze ők is beszéltek egmyással lengyelül, meg én és norbi is beszéltünk egymással magyarul, épp ezért az este egyik ismétlődő szövege az volt hogy: English Please! :D. Ezután kicsit elkezdett meghittebb lenni a hangulat, hiszen tudták ők is meg mi is hogy ezek az utolsó percek. Én meg norbi a hülye fejünkre próbáltuk kihasználni az utolsó perceket, de a lányok bölcsebbek voltak nálunk, hiszen tudták, hogyma most kialakul valami, akkor csak mindenkinek szarabb lesz. De végülis ez elkerülhetetlen lett. Itt egy olyan rész jön amit úgy ki is hagynék egy egyszerü (...)-el, akik tudják mitörtént földváron mercivel, azoknak elátulom, hogy DETTÓ ugyanaz történt karolinával. és akkor itt folytatom a történetet: ...12óra körül futottunk a busz felé ketten, mert biztosak voltunk hogy már mindenki ottvan. És ottis volt mindenki, de mi épp elcsíptük lacibát, aki a busz felé ment, hogy mennyünk. Tökéletes időzítés. Norbi amugy miközben történtek a dolgok, kérdezte és egyben kijelentette hogy: Teh! Szerintem mi ma nagyon egymás mellé kell üljünk a buszon! :). És ígyis lett. Az volt az érdekes, hogy hazafelé a buszon egyáltalán nem volt a beszélgetésnek olyan része, hogy milett volna ha, vagy hogy mit csináltunk volna másképp. És azért, ... mert így volt tökéletes ahogy volt. Bonyhádra beérve norbi még hazakisért aztán ő is ment haza majosra. Én meg hazaérve nekiálltam ezt a történetet leirni, mert még frissek voltak az emlékek. Karolinának írtam egy e-mailt, hogyha hazaért, majd ez várja otthon. Én meg 1 órakor blogírás közben valahol a törött trombitacső résznél aludhattam el. Úgyhogy az azutánit már vasárnap írtam, és este irkálva rájöttem, hogy ettöl tökéletesebben nem is alakulhatott volna a hétvégém....         "

Utóirat: ...Korántsem biztos, hogy a lelkitársadat, a szomszéd lányban találod meg. A mai világban az ember képes arra hogy többezer kilóméterre lévő emberekkel tartsa a kapcsolatot, de arra még nemlett képes, hogy a távolságot megszüntesse, de még megérjük azt is....